Letölthető táblázat>>>>

Megjegyzés:
++ Az arzén és az ammónium esetén a 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet F táblázatában szereplő ideiglenes határértékeket adtuk meg. A szigorúbb határértékek betartása (arzén: 10 μg/L, ammónium: 0,5 mg/L) a 201/2001-es rendelet ill. a módosításaként megjelent 47/2005.(III.11.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében szereplő települések esetén 2009. december 25.-től kötelező.
* A rendelet csak a kötött aktív klórtartalomra ad meg határértéket. Laboratóriumunk rendszeresen méri az összes aktív klórtartalmat is, amit igyekszünk azon a legkisebb értéken tartani, ami a hatásos fertőtlenítéshez feltétlenül szükséges. (Ez általában < 0,2 mg/L.)
** A 37°C-os és a 22°C-os telepszámra a rendelet nem ad meg határértéket. A táblázatban feltüntetett határértékeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei ÁNTSZ állapította meg.

Mit is jelentenek a megadott értékek?
pH
A pH a víz egyik legfontosabb jellemzője, tájékoztat a víz korróziós tulajdonságairól, lúgosságáról, savasságáról. A hálózati ivóvíz pH-ja többnyire enyhén lúgos, 7,3-7,5 közötti érték. Az alacsony pH-jú vizek hatására a szerkezeti anyagok korrodálódnak.
Vezetőképesség
A fajlagos elektromos vezetőképesség a vízben oldott kationok és anionok (sók) mennyiségéről ad információt. A magas sótartalmú vizek vezetőképessége magas.
Vas- és mangán tartalom
A vas és a mangán határérték fölötti mennyiségben fordul elő szinte valamennyi mélyfúrású kutunkban. A magas vas- és mangán tartalom jellemző az alföldi rétegvizekre. Nem károsak az egészségre, de nehezítenék a víz felhasználását, és fogyasztói reklamációkat okoznának, (sárgás elszíneződés, zavarosodás) ha nem történne meg az eltávolításuk még a hálózatra jutás előtt.
Ammónium-, nitrit-, nitrát-ion tartalom
Ezek az úgynevezett nitrogénformák oxidáló hatású fertőtlenítőszerek és/vagy különböző biológiai folyamatok hatására egymásba átalakulhatnak.
Az ammónium (ami a védett rétegvizekben nem friss szennyeződésre utal) közvetlenül nem toxikus. Az ammónium esetén határérték megállapítására azért van szükség, mert a körülményektől függően nitritté alakulhat, ami azért veszélyes, mert a vér hemoglobinját oxigénszállításra alkalmatlanná teszi (methaemoglobinaemia). A nitrátra vonatkozó határérték enyhébb. A szervezetben a nitrát nitritté redukálódik, és ugyanúgy fejti ki hatását, mint a nitrit.
Keménység
Sok fogyasztónk kíváncsi a mosó-, illetve a mosogatószer adagolás miatt a hálózati víz keménységére. A víz keménységét a benne oldott kalcium- és a magnézium ionok okozzák. Szolgáltatási területünkön a víz általában közepes keménységű.
Közismert, hogy a nagy keménységű víz vízkőkiváláshoz vezet, több mosószert igényel, ugyanakkor a túl kis keménységű víz sem ideális, mert hálózatban korróziót okozhat.
Klorid és szulát
A klorid fémekkel alkotott sói nélkülözhetetlenek a szervezett számára. A szulfát az ivóvízben kevésbé, inkább az ásványvizekben fordul elő. A klorid és a szulfát együttesen talajvizekben fordul elő nagyobb mennyiségben.
Kémiai oxigénigény
Ez a paraméter a víz szervesanyag tartalmáról ad felvilágosítást. Értéke a hálózati rendszerünkben jóval a határérték alatt van.
Arzén
Amíg 50 μg/L volt az arzénra vonatkozó határérték, ez a paraméter nem jelentett problémát. A határérték szigorítása miatt néhány településen meg kell oldani az arzénmentesítést. Az arzén a mélyfúrású kutakban kizárólag geológiai eredetű, ércekből, ásványokból való kioldódás eredménye. Bizonyos tengeri eredetű élelmiszerekben is előfordul, ezért a szigorúbb határérték megállapításánál az élelmiszerekkel való bevitelt is figyelembe kellett venni. Igaz, hogy Magyarországon nem jelentős a tengeri halak és az egyéb tengeri eredetű élelmiszerek fogyasztása, de a szabályozás egységes, az EU nem engedélyez egyedi határértéket.
Összes aktív klórtartalom, kötött aktív klórtartalom
A 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet összes aktív klórtartalomra nem ad meg határértéket. A kötött aktív klórtartalom határértéke 3 mg/L lehet. Elvárás, hogy a fogyasztóhoz jutó víz aktív klór koncentrációja az a legkisebb érték legyen, amelyet a hatásos fertőtlenítés érdekében feltétlenül tartani kell. Kis szervesanyag tartalmú, gyakorlatilag ammónia mentes vizekben 0,5-1,0 mg/L közötti maradék szabad aktív klór koncentráció az ideális.
Ezt a szempontot tartjuk mi is szem előtt az ivóvíz fertőtlenítésekor. Jóval az engedélyezett határérték alatt maradva általában 0,1-0,2 mg/L közötti összes aktív klórtartalom mérhető a hálózaton. A szabad aktív klór koncentráció ennél értelemszerűen valamivel kisebb.
Coilform baktériumok száma, 37°C-on, illetve 22°C-on növekvő telepszám
Ezek a mutatók a mikrobiológiai vizsgálatok eredményei.
A coliform baktériumok jelenléte egyáltalán nem megengedett az emberi fogyasztásra szánt vízben.
A hálózatra kerülő ivóvizet minden esetben fertőtleníteni kell. Ha a fertőtlenítés kimaradna a vízkezelésből, akkor akár víz útján terjedő járványos megbetegedések is előfordulhatnának. Ezt el kell kerülni még olyan áron is, hogy a fertőtlenítés hatására esetleg kismértékben csökken a víz élvezeti értéke.
A 37°C-on és 22°C-on növekvő telepszám a nem patogén baktériumok számát jelenti. Ezek a baktériumok általában valamilyen szennyeződés indikátorai. A 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet nem ad meg határértéket, csupán annyit ír, hogy „nincs szokatlan változás”, ami azt jelenti, hogy az adott rendszerre tartósan jellemző szám elfogadható, illetve a területileg illetékes ÁNTSZ határértéket is megállapíthat.